A szőrzet fizikai jellemzői (sűrűsége, a szőrzet vastagsága stb.) testtájanként változó.
Ha állandónak vesszük a nyírógép vágószerkezetének paramétereit, akkor a nyírónak kell megválasztania a mindenkori optimális előtolási sebességet. Ehhez a nyírási rutin mellett érzék is kell.
A karbantartások elmulasztása, a vágószerkezet szakszerűtlen beállítása, a kés és a fésű többszöri élezése, valamint a természetes kopásból származó méretváltozások mind befolyásolják a vágószerkezet működését.
A nyírókészülékek vágószerkezetének paramétereit kísérleti úton határozzák meg. Az így megválasztott (javasolt) előtolási sebesség és dőlésszög mellett minimális mennyiségű „szecska” keletkezik, és a fésű sem sérti fel az állat bőrét.
A vágószerkezet fontos paramétere a vágási sebesség, amely adott pillanatban, az adott helyen meghatározza a vágóerő mértékét. A kést minden késpár élezésekor újra és újra be kell állítani. A készüléken a fésű helye állandó, és ehhez kell megfelelően beállítani a kést.
A kések és a fésűk élezésekor csökken a magasságuk. A vágás pillanatában a fésű foga támasztja meg a gyapjúszálakat a kés vágóélével szemben.
A vékonyabb fognak kisebb a támasztófelülete, s a szálak el tudnak hajolni, ami kettős vágást okoz, vagyis növeli a szecska mennyiségét.
Az elvékonyodott fésű az élezés folyamán jobban felhevül, rideggé válik, és használatkor a foga könnyen letörik. Ezért a fésű vastagságának 10-15%-os csökkenésekor a késpárt (fésűt és kést együtt) selejtezni kell.
Az előtolás sebességét a nyíró választja meg. Ha az előtolás túl nagy, a szőrzet a haladás irányában elfekszik, ezzel megnövekszik a relatív vágófelület, ami a vágószerkezetet erőlteti, ez melegedéséhez, és/vagy megszorulásához vezethet.
Ha az előtolás kicsi, a vágószerkezet több szecskát képez.
(forrás: Szaktudás Kiadó Ház)