Egy kés vagy egyéb munkadarab akkor éles, ha az egymással valamilyen szögben találkozó oldalak egy (él)vonalban találkoznak.
A szükséges és optimális élnél nincs élesebb, csak a munkadarab kopik!
Azt tapasztaltam, hogy a hozzám élezésre küldött nyírógép fejek nagy része nem megfelelően vannak beállítva, és láss csodát, annak ellenére, hogy a fej kopott is volt, meg rosszul is volt beállítva, az előző napokban a kozmetikus még így vagy úgy, de tudott vele nyírni.
Ez hogy lehetséges? Úgy, hogy a kozmetikus fokozatosan, észrevétlenül hozzászokott a kopáshoz, és automatikusan úgy kezelte a nyírógépet, hogy azzal eredményesen nyírjon mindaddig, amíg az végleg el nem kopott.
Majd az élezés után, egy-két esetben olyan visszajelzést kapok, hogy az élezés nem megfelelő. (ez hála Istennek csak néhány ezrelék)
Az élezést egy amerikai rendszerű félautomata géppel végzem, ahol a behelyezett alkatrészek pozíciója azonos, az élezés ideje azonos, tehát az élezés minősége is azonos kell, hogy legyen.
Ha a szükségesnél tovább csiszolnám a fejeket, akkor azzal csak a fejek élettartamát rövidíteném meg, hiszen az „elmélet” szerint 10-15% kopás után a fejet cserélni kellene.
Az élezés után a fejeket én a gyári értékekre állítom be. (erre később még utalok)
Mi is lehet akkor a probléma?
Hadd mondjak egy analóg példát.
- Ha hosszú évekig vezetjük az autónkat, napjában százszámra fékezünk, akkor, ahogy kopik a fékünk, folyamatosan hozzászokunk, hogy hamarabb kell elkezdeni fékezni, mélyebbre és erősebben kell nyomni a pedált, hogy meg tudjunk állni.
Aztán, amikor kicseréltetjük a fékbetéteket, esetleg a féktárcsát is, akkor eleinte olyan fékhatást érzékelünk, hogy a táska lerepül az ülésről, mi meg majd kirepülünk a szélvédőn. Ilyenkor eszünkbe sem jut, hogy nem jó a fék, egyszerűen új a helyzet, amihez megint hozzá kell szokni.
Nos valami ilyen történik a nyírógépfej élezés után.
A „nyírás elmélete” szerint, a nyírás minősége függ a szőr és a nyírógép közötti dőlésszögtől, valamint az előtolás sebességétől.
Tehát, ha a kezünk már hozzászokott, a kopott nyírógépfej használatához, vagyis beidegződött a kéztartás és a tolási sebesség, akkor az újra élezett fejnél, el kell felejtenünk a kopott fejhez berögzült mozdulatainkat, és újra hozzá kell szoknunk az új helyzethez, szinte egy kicsit újra kell „tanulnunk” nyírni. Ez sokaknak szinte azonnal megy, de van, aki lassabban alkalmazkodik. (emlékszel, óvatosabban kell fékezni)
Ha tisztítás vagy alkatrész csere esetén szétszeditek nyírófejeket, akkor itt adom meg a gyári beállítási értékeket:
3-tól 7 F-ig 1.58 mm
8.5-től 30-ig 0.8 mm
40 és 50 0.4 mm
A fésű általában olyan, hogy a hegyétől egy kis ferde résszel kezdődik, ami felszedi a szőrt, csoportokra osztja, majd a kés levágja.
Tehát a fésű vágó része nem midig a csúcsától kezdődik, hanem csak az azt követő sík csiszolt résztől.
Ezért a fenti beállítást a fésű sík csiszolt részének kezdete és a kés csúcsa között kell mérni!
Ha végig sík, akkor onnan kell mérni pl. (40-es fej)
Kérlek benneteket gondoljátok át a fent leírtakat, és olvassátok át „A nyírás elmélete” című bejegyzésemet is.
Ha ennek ellenére problémátok van, akkor azért elnézést kérek és keressetek bátran.